Három példányban készült
A történet ismerős. Adva van egy fickó, aki klassz dolgokat csinál egy cégnél, aztán azt gondolja, hogy még klasszabb dolgokat csinál6na a saját cégénél. J.T. Nesbitt is így tett. A Confederate Műveknél húzta az ívet (többek között a legendás Wraith és a G2 Hellcat modellek is az ő művei), aztán lelépett és megalapította a Bienville Studiót.
Nyilván sok szkeptikus szempár és mondat követte a kiugrását. (Matthew Chambersé, a Confederate alapítójáé biztosan.) Mivel „JT” a 2015-ös Goodwood Fesztiválon, mutatta be első modelljét a Legacyt, most már minden kétkedő szabadon eldöntheti, hogy a designer valóban felül tudta-e múlni korábbi sikereit. Árban biztosan, mert bár a Legacy „megfizethető”, de leginkább azoknak, akiknek az ár nem szempont egy motor megvásárlásánál (sem).
Ja és 3 (igen, jól olvastátok három!) embernek jutott osztályrészül ez a „kegy”, merthogy összesen csak ennyit gyártott le a lelkes Bienville csapat ebből a modellből. (Mondjuk annak idején mindhárom különböző teljesítményű motorral sebességi világrekordot akart dönteni Nesbitt Boneville kiszáradt medrében, persze különböző kategóriákban. Azt nem tudom, hogy végül megtörtént-e a rekorddöntési sorozat.)
Az első villa nyilvánvaló hasonlósága a Wraith hasonló alkatrészére, nem lehet a véletlen műve. Hogy fricska-e, vagy csak ezzel szeretett volna Nesbitt utalni a „vérvonal” kontinuitására, nem tudni. Talán nem is fog soha kiderülni. (Tán nem is fontos.) Annyi biztos azonban, hogy ez a motor nem csak egy Wraith másolat.
Nyilván a legkülönlegesebb anyagokat használják fel ők is és persze a jármű nagy része szintén házon belül készül, de V2-es helyett egy brutál 1650 köbcentis V4-es (Motus) blokk köré épül a váz és a hátsó futómű. (Az erőforrás 185 lóerős, de kompresszoros verziója már 300 lovat szabadít az utakra!) A fékeket az ISR, a karbon kerekeket a BST gyártja. A „steam punk” motor váza króm-molibdén ötvözetből készül és csak 10,4 kg! 10 kilós váz, 300 lóerős kompresszoros blokkal! Veszélyes kombó!
Mint tudjuk a motorépítésre is igaz, hogy az ördög a részletekben rejlik. Az első villát már eleget méltatta a világ a Wraith elején, de ennek a vasnak a hátsó felfüggesztése is unikális! A pilóta (szerintem nevezhetjük nyugodtan így) saját igényeihez alakíthatja a rugós elemet, hiszen egy (állítható) hosszú karbon laprugó tartja a hátsó kereket, az első-hátsó rugózást pedig egy rudazat tartja kordában. A két konstruktőr, Jim Jacoby és Scott Miller méltán lehet büszke első művükre. Szerintem még hallunk a csapatról. Én már mindenesetre várom a következő modellt! (A „szokásos helyen”, a képek után, a cikk végén találjátok a videókat.
p.s. Szóljatok az utolsó képeken a motorosnak, hogy a másik irányba dőljön! 🙂
