Velodrom elvonási tünetek
2013 egy szombatján, csodálatos időben látogattuk meg a klasszikus bringapályát, a Velodrom Millenárist. Dolgos kezű építői masszív betonból öntötték döntött oválíveinek felületét, több mint 100 éve!
(BTW: A Velodrom kálváriája még tart. Eleinte úgy látszott, hogy vadiúj kerékpáros katlan épül, majd „állagmegóvó felújításról” szólt a fáma, ezt követően Korcsolyázó Központról szóltak a hírek, ennek az évnek az elején pedig újra előkerült három (!) új, korszerű kerékpáros szentély ötlete Budapesten és vidéken.)
Évente egyszer ezen a remek versenypályán korabeli ruhákba öltözött, vidám emberek nézelődnek és piknikeznek középen, illetve köröznek négy-, vagy két keréken, négy-, vagy kétütemű masinákat, esetleg bicikliket (velocipéd is akadt!) hajtva a betonkatlan döntött gyűrűjén. 2012-ben két „ámokfutót” is lencsevégre kapott Kocsis Péter fotográfus „traffipaxa”. Az egyiket Dealerként ismeri a Nagyérdemű és e blog egyik állandó szerzője, míg a következő fotón Sapi látható, kis hazánk Európa bajnok motorépítő guruja, aki a Route42 motorjait is építi, illetve Dealer Hondáját (melyen a borítóképen ül) is ő kreálta.
Az eseményre több országból érkeztek járművek büszke tulajdonosaikkal. Persze itthonról is neveztek különlegességekkel, így megjelent három Indian motor is, valamint több fotót is készítettem a Kinczel Csaba által épített 1938-as Triumph broadtrackerről, illetve Schmidt László 1975-ös Pannónia P21-es rendőrmotorja is lencsevégre akadt. Továbbá a színes forgatagban feltűnt a Balatoni-Sándor páros híres, gyári Rally Škodája, majd egy pöttyös Karmann-Ghia. Nem viccelek! Piros alapon fehér pettyek borították a teljes Volkswagent.
Közben kis családommal hol Riga, hol Danuvia hegyeken haladtunk keresztül, cseppet sem bánva e típus dömpinget. Különösen azért, mert az egyik Danuviát egy csikós hajtotta. (Ismét nem viccelek.) Ha éppen nem motoron ült, egy méretes teleobjektívvel örökítette meg a többi járművet, vagy ledöntött motorja fölött pattintgatott hetykén az ostorával, hogy utána autentikus kulacsából olthassa szomját.
A 22x-es magyar bajnok Szabó II László 125-ös MZ-je körül is műértő tagokból álló gyűrű alakult ki. Kevesen tudják a korosztályomból, hogy az első magyar GP győzelem is az ő nevéhez fűződik. (Talma is 125 köbcentis motorral lett világbajnok.) Ocskay Zoltán könyve 2013-ban jelent meg e motoros legendáról. Vegyétek vigyétek!
Az 1961-ből származó Messerschmitt KR 200-as, a maga különleges buboréktetejével a Luftwaffe korabeli gépeit (Me 109) idézte, két egymás mögött ülő utasával. A hátul ülő hölgy azonban mindannyiunk (és a saját) szerencséjére nem bombákat oldott ki, hanem kissé feszülten kapaszkodott a kanyarokban. A tojáshengeres Motobi pilótája stílusos bőrruhában döntögette az olasz motort. Kár, hogy ’77-ben bedobta a törölközőt ez a gyár is. Ugyan pár éve ismét elindult a gyártás egy osztrák cég által, de ez már valószínűleg egy másik történet lesz.
A tűzpiros Honda S600 tervezői le sem tagadhatnák, hogy honnan vették az ihletet, amikor papírra vetették a kis roadster vonalait. Szintén megdobogtatta a szívemet az 1923-as „Bugatti kék” Salmon Val 3 GP, illetve az 1963-as Volhist GL-40-es és persze a két ezüst Porsche RSK is. A kétéltű (!), 1963-ban gyártott Amphicar 770-es pedig a Messerschmitt mellett joggal pályázhatott volna a kiállítás legkülönlegesebb járműve díjért. Persze pl. Plymouth Satellite-et sem találhattok minden sarkon.
2014-ben pedig egy Phantom kettest kergettünk meg Sapi fölött, miközben ő a CaféRacer42-t tesztelte a betonteknőben.
https://vimeo.com/113842997
(Az összes képet Flickr csatornánk Velodrom szettjében találjátok meg.)