Egy kék(vérű) V-Rod
Soha nem voltam oda a Harley V-Rodért. Kétségtelenül szép darab volt már az első verzió is, de miután sok évvel ezelőtt kipróbáltam, rögtön éreztem, hogy „nem az én motorom”.
Értem én a marketing koncepciót, de számomra ez a „modern-kiméra” konstrukció inkább hátrány, mint előny. Már csak ezért is kíváncsi voltam, hogy a Sapi-Hunyadi Kornél duó 2009-ben mit hozott ki ebből a vasból. Ahogy a képeken is látszik, a „beavatkozás” meglehetősen radikális volt. A kormányról (akár menet közben is) állítható légrugós futómű például teljesen önálló fejlesztés. „Persze” a komplett futóművet (légrugót és a lengéscsillapítót is), a féktárcsákat és a kerekek küllőit, valamint az agyat is a Nagy Duó tervezte. A hátsó kerék egy autó felni felhasználásával készült. (Bár sok autó keskenyebb gumikon érintkezik a talajjal.)
Sapiék decensen a légszűrőházba „rejtették el” az elektromos kompresszort, amely biztosítja a szükséges nyomást. A kompresszorból kiáramló levegő, egy szíjakkal a motorhoz rögzített „rejtélyes” fekete palackban „lapul” ideiglenesen, ahonnan az első vagy a hátsó rugóstagba áramlik, ha szükséges. Az átalakított indexgombokkal pedig szabadon szabályozhatja boldog tulajdonosa a légrugók nyomását. Ennyi. Ha jobb fordulónál elfelejtkezik magáról, elöl keményít, ha balra mélázik el, hátul. Így megy ez.
Képek: Motorrevü
