Rákóczi Feri interjú
Szó-ember vs tett-ember
Nagyra becsülöm a tett-embereket. Sajnos egyre kevesebb van belőlük. A média területén kívül és belül is egyre ritkábban találkozom ezzel a típussal. Feri e „kihalóban lévő”, veszélyeztetett kisebbség képviselője. (A szerk.)
Miért kezdtél el motorozni és milyen túrákat tettél az elmúlt évben?
A jogsim 2022 novemberi és tavaly márciusban „aktivizáltam”. Ez olyan jól sikerült, hogy a ’22-es szezonban 17.000 km-t gurultam, idén május 1-ig pedig közel hatezret. 🙂 Nem nagyon pihent a motor, egyszerűen imádom!
Melyik volt a legemlékezetesebb kalandod/élményed kétkeréken?
Még abban a fázisban vagyok, hogy minden méternél vigyorgok, mint egy kisgyerek. Emlékszem, hogy a rutinpályás gyakorlatoknál az oktató nem hitte el, hogy tele szájjal vigyorogva csinálom a köröket, még az is tetszett. Ha nagyon ki kell emelnem valamit, akkor az a szeptemberi Bosznia-Montenegro túra volt, amit az elejétől végéig én terveztem meg és nagyon jól sült el. A Durmitor nemzeti parkban motorozni….. ahhhh…
Miért éppen egy Triumph mellett döntöttél?
Mert nem akartam GS-es lenni. 🙂 Egyébként elsőre klasszikus motort kerestem, ami olyan, mint apám P10-es Pannóniája. Így lett egy T120 és azt mondtam, hogy nekem soha nem lesz túraendúróm… Aztán az első túrára kaptam egy Tiger 1200-t kölcsönbe a Triumph-tól… Kb öt kilométer megtétele után hívtam őket, hogy rendelhetik az enyémet is. A T120 most cserélődött le egy Triumph Scramblerre. Nekem a technikai tartalom mellett nagyon fontos, hogy szerelmes tudjak lenni a tárgyaimba. És egy Triumphba lehet!
Miért álltál a hazai DGR rendezvény mellé?
Az ismert emberek mindegyikének kötelessége lenne felhívni a figyelmet olyan alapvető értékekre, amit a DGR is képvisel. Ha ebben az országban figyel rám pár ember és én tudok olyan példát mutatni, amit talán érdemes követni, akkor már nem élek hiába.
Jól bizonyítja az önzetlen elkötelezettségedet, hogy 2023-ban és ebben az évben is, hazánkban Te adtad a legmagasabb összegű adományt a DGR keretében a Movember Alapítványnak. (Ebben az évben 1082 dollárt!) A rendezvény kommentátori és vezérmotorosi pozícióján túl, miért tartottad fontosnak financiálisan is támogatni az ügyet?
Mert pofázni nagyon könnyű, de amikor tevőlegesen is oda kell állni valami mellé, akkor szeretünk arrébb somfordálni. Persze, óriási buli, hogy motorozunk egyet a fővárosban, de ettől az a cél, amit a DGR kitűzött, még nem kerül közelebb. Mindenki lehetősége szerint kell segítsen az életében.
A DGR felvonulással kapcsolatban itthon kevesebbszer esik szó a Movember Alapítvány férfiak számára szóló mentális egészségmegőrző és öngyilkosság megelőző tevékenységéről. Mit gondolsz a „toxikus férfiasságról”?
Látod, pont erről van szó. Mi itthon egy jó gurulásnak fogjuk fel az egészet, sok motorosnak mégcsak fogalma sincs arról, hogy tragikus állapotban van a magyar férfi. Mentálisan és egészségügyileg egyaránt. Hiszen nálunk ciki pszichológushoz járni, ciki a párunkkal beszélgetni, orvoshoz meg csak akkor megyünk, ha nagyon nagy a baj. Ezt nevelték belénk, a fiúk soha nem sírnak! De, sírnak. És érzékenyek és beszélgetnek és segítséget kérnek. Vagy kérhetnének és akkor nem lenne a férfiak átlagéletkora sokkal a nőké alatt.
Mi az első, meghatározó rádiós élményed?
1993, Békéscsaba, első megszólalás. Tele kellett pakolnom a keverőputot papírzsepkendővel, mert még a tenyeremből is ömlött az izzadság.
Mit üzensz a magyar férfiaknak a prosztatarák megelőzésével kapcsolatban?
A vizsgálat nem fáj és nem ciki. Az fáj, ha a szeretteidet hamarabb hagyod itt a baromságod miatt, mint kellene.
Mit üzensz a magyar férfiaknak a mentális egészség fenntartásával kapcsolatban?
Foglalkozzatok magatokkal és legyetek őszinték a párotokkal, mert ha neki nem mondjátok el azokat a problémákat, amik foglalkoztatnak, akkor van igazán nagy bajban a férfiegótok.
A hazai TOP 10 adományozó (2024.05.06.) KÖSZÖNJÜK!
Az utasokat/támogatókat is adományozásra buzdítjuk.
Lévai Linda remek példa erre, köszönjük!
